Bánki Donát élete
1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Édesapja Bánki Ignác körorvos, családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát részben még a középiskolai tananyagot is a családi házban sajátította el, de középfokú tanulmányait végül Budapesten fejezte be. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával.
Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása.
1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a "Gyakorlati hydraulika és hydrogépek" című jegyzete I.-II. kötete, melyet előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki.
1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte.
Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a "Repülogépek gépi kormányzása" című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913 számában kiemeli: "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16-án tartotta "Folyadékok mozgása hajlított csatornákban" című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg "Energiaátalakulások folyadékokban" című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent.
A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel, majd 1918- ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven.
Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve.
Bánki Donát jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse.
Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.
Bánki Donát munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. 1922. augusztus 1-én alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, az alkotó műszaki értelmiség elé.
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánjaként egy új, de ennek ellenére komoly hagyományokkal rendelkező egyetemi kar nevében köszöntöm honlapunkon a tisztelt látogatót.
Egyetemünk a Budapesti Műszaki Főiskola jogutódjaként ez év január elsején „született”, a „Bánki” viszont több mint 130 éves múlttal büszkélkedhet: Első jogelődünk, a Budapesti Állami Közép-Ipartanoda alapítására 1879-ben került sor, a több átalakulást követően létrejött Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola pedig 1969 óta képez a gazdaságban szívesen fogadott mérnököket.
Az újonnan elért egyetemi rang és az elismert iparoktatási, majd műszaki felsőoktatási múlt egyaránt kötelez bennünket. Kötelességünknek érezzük, hogy oktatási-nevelési munkánk, kutatás-fejlesztési tevékenységünk úgy feleljen meg a XXI. század kihívásainak, hogy tradícióinkra építve nagy hangsúlyt fektetünk az egyetemes értékekre.
Képzési kínálatunkban keresett és az iparban elismert alap-, mester-, valamint továbbképzési szakok szerepelnek. Remélem, hogy a pályaválasztás előtt álló középiskolás látogató, vagy az ismereteit elmélyíteni és szélesíteni kívánó diplomás kolléga érdeklődését egyaránt sikerül felkeltenünk.
Nem állíthatom, hogy a Bánkiban könnyű út vezet a diplomához. Következetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy a kiadott diploma mögött tudás legyen, aminek a megszerzése csak kemény munka árán lehetséges. Ez az út nehéz, de szép és tartalmas diákéveket jelent. Képzéseink során igyekszünk olyan oktatási-tanulási környezetet teremteni, ahol a diák jól érzi magát, ösztönzést és támogatást kap a szigorú követelmények teljesítéséhez, de egyúttal lehetősége is van arra, hogy tehetségét, kreativitását kibontakoztassa. A kötelező tanórák mellett szakmai és kulturális rendezvények, szakmai körök és versenyek sora várja hallgatóinkat.
A kutatás-fejlesztés területén szerzett tapasztalatunkat, jól feszerelt laboratóriumaink lehetőségeit készséggel ajánljuk fel külső partnerenknek. Intézményünk és az ipar szoros együttműködését meghatározó fontosságúnak tekintjük, a gazdasággal való „együttélés”, a kutatás-fejlesztési tevékenység a korszerű és színvonalas mérnökképzés elengedhetetlen feltétele.
Kedves Látogatónk!
Kívánok Önnek eredményes böngészést honlapunkon, és remélem, hogy ezt a virtuális találkozást személyes kapcsolat is követi. Remélem, hogy hallgatóként, együttműködő partnerként, vagy „csak” barátként személyesen is köszönthetjük Önt a Bánki Kar Népszínház utcai épületében.
Dr. Horváth Sándor
Site verzió: v1.9.6 - Az oldal módosításának ideje: 2005.09.13 19:13:25.
Az oldalakkal kapcsolatos megjegyzéseit, javaslatait, problémáit kérjük itt jelezze! Köszönjük!